Aj�nlom minden j�t�kos figyelm�be, ezeket az �r�sokat, hogy meg�rts�k igaz�b�l ez a j�t�k mire �p�l!!!!!

 

 

 

 

 

 

 

 

El�zm�nyek!

 

 

 

 

Az els� vil�gh�bor� (1914-1918) befejez�sekor Versailles-ban a gy�ztes antant hatalmai megal�z� b�keszerz�d�st k�nyszer�tettek N�metorsz�gra. Olaszorsz�g a gy�ztes oldalon �llt, m�gis csal�dott a b�keszerz�d�sben foglaltakkal. Az el�gedetlens�g alapvet� szerepet j�tszott abban, hogy sz�ls�-jobboldali dikt�torok jelenhettek meg a sz�nen. Militariz�lt�k �s terroriz�lt�k saj�t lakoss�gukat, amely azonban m�gis elv�rta �s el is t�rte t�l�k, hogy �ll�ts�k helyre a r�gi nemzeti dics�s�get. 1922-t�l Olaszorsz�gban Benito Mussolini vezet�s�vel a fasiszt�k ker�ltek hatalomra, 1933-ban a n�ci p�rt �l�n Hitler lett N�metorsz�g kancell�rja. 1936-ban l�trej�tt a Berlin-R�ma tengely �s �N�metorsz�g, Jap�n, Olaszorsz�g kommunistaellenes megegyez�se az antikomintern paktum. Az eur�pai hatalmak nem tudtak mit kezdeni N�metorsz�g �s Olaszorsz�g felemelked�s�vel s eln�zt�k, hogy a spanyol polg�rh�bor� (1936-1939) a fasiszt�k gy�zelm�vel v�gz�dj�k. A n�ci N�metorsz�g fokozatosan terjesztette ki hatalm�t: 1938 m�rcius�ban bekebelezte Ausztri�t (Anschluss) s 1938 szeptember�ben, a m�ncheni egyezm�nnyel el�rte, hogy megkapja a Csehszlov�ki�hoz tartoz� szud�tan�met vid�ket is. Hitler 1939 m�rcius�ban lerohanta Csehorsz�got, l�trehozta a Cseh-Morva Protektor�tust �s ter�leteket „adatott” �t a magyaroknak. R�ad�sul Hitler 1939. augusztus 23-�n neutraliz�lta a Szovjetuni�t is: a Molotov-Ribbentrop paktum – mely eredetileg megnemt�mad�si egyezm�ny volt a k�t orsz�g k�z�tt – titkos z�rad�ka Lengyelorsz�g feloszt�s�t tartalmazta.

Lengyelorsz�g megt�mad�sa - a h�bor� kezdete

1939. szeptember 1-j�n hajnali 4 �ra 45 perckor a sz�razf�ld�n, a leveg�ben s a tenger fel�l a n�met csapatok t�mad�st ind�tottak Lengyelorsz�g ellen. A k�zvetlen �r�gyet az SS �ltal szervezett akci� szolg�ltatta. A lengyel csapatok nem tudtak ellen�llni a n�met f�l�nynek. A n�metek a vill�mh�bor�nak nevezett taktik�val: nagy t�meg� p�nc�los hader�vel �s kegyetlen bomb�z�sokkal hetek alatt lerohant�k Lengyelorsz�got. K�zben a szovjet hadsereg a n�metekkel k�t�tt 1939. augusztusi paktum �rtelm�ben bevonult Lengyelorsz�g keleti r�sz�be.

 

A Szovjetuni� megt�mad�sa

A Szovjetuni� elleni t�mad�s terv�t m�r 1941. febru�r 4-�n j�v�hagyt�k. A t�mad�st t�bbek k�zt a balk�ni esem�nyek miatt j�nius 22-re halasztott�k. A Barbarossa hadm�velet h�rom ir�nyban �rta el� az el�renyomul�st. �szakon Leningr�d fel� kellett t�madni, k�z�pen Szmolenszken �t Moszkva fel� t�rtek el�re, d�len pedig Ukrajn�n �t a Donyec-medence �s a Fekete-tenger fel� nyomultak (ut�bbi t�mad�st rom�n �s szlov�k, k�s�bb magyar csapatok is kieg�sz�tett�k). A f� c�lkit�z�s – a V�r�s Hadsereg teljes megsemmis�t�se mellett – a Leningr�d-Moszkva-Rosztov vonal elfoglal�sa volt, ahonnan a Luftwaffe m�r el�rhette az utols� szovjet iparvid�ket az Ur�lban, hogy azt l�git�mad�sokkal kiiktass�k. Az, hogy a n�met-szovjet �sszecsap�sra el�bb-ut�bb sor ker�l, a szovjet vez�rkar sz�m�ra is vil�gos volt. A szovjetek �gy �rt�kelt�k, hogy a V�r�s Hadsereg 1943-ra k�sz�lhet fel megfelel�k�ppen a h�bor�ra. Szt�lin – kihaszn�lva a Molotov–Ribbentrop-paktumban a Szovjetuni� sz�m�ra biztos�tott lehet�s�get – minden erej�vel igyekezett az id�t h�zni. A h�bor� a Luftwaff�nek rep�l�terek elleni t�mad�s�val kezd�d�tt. A szovjet l�gier� g�peinek nagy r�sz�t (mintegy 6000 g�pet) a f�ld�n semmis�tett�k meg, �gy az els� hetekben szinte korl�tlann� v�lt a n�met l�gif�l�ny. A n�metek az el�z� hadj�ratokban bev�lt taktik�t alkalmazt�k: l�gierej�kkel t�mogatott p�nc�los �s g�pes�tett er�ikkel m�lyen benyomultak a szovjet csapatok m�g�, elv�gt�k az ut�np�tl�si vonalakat, hatalmas katlanokat hoztak l�tre. A Szovjetuni� m�r a h�bor� el�tt megkezdte ipar�nak �ttelep�t�s�t keletre. Strat�giai c�lja az volt, hogy az Ur�lon t�li �s szib�riai �vezetek nyersanyag illetve ipari termel�se el�rje a Szovjetuni� hagyom�nyos ipari k�zpontjainak szintj�t. A felfejleszt�st a n�met t�mad�s ut�n rendk�v�li m�rt�kben felgyors�tott�k. 1941. szeptember 30-�n a p�nc�los hadtestek megkezdt�k a k�zvetlen t�mad�st Moszkva ellen. November 25-�n egy p�nc�los �k el�rte Moszkva k�lv�ros�t, december 1-j�n azonban a n�met t�mad�s v�glegesen elakadt. Mik�zben a n�metek kimer�ltek, Zsukovnak december elej�re friss er�k �lltak rendelkez�s�re. Addigra r�szben �jabb seregtesteket siker�lt fel�ll�tani, r�szben pedig – miut�n a szovjet vezet�s meggy�z�d�tt arr�l, hogy nem kell jap�n t�mad�sra sz�m�tania – a t�vol-keleti t�rs�gb�l �s Szib�ri�b�l vez�nyeltek �t csapatokat. A Moszkva el�tti frontszakaszon a V�r�s Hadsereg december 6-�n ellent�mad�sba ment �t. A janu�r k�zep�ig tart� t�mad�sban mintegy 300-500 kilom�terre siker�lt visszaszor�taniuk a n�meteket, �s ezzel elh�rult a Moszkv�t k�zvetlen�l fenyeget� vesz�ly. A Moszkva el�tti n�met veres�g a vill�mh�bor� kudarc�t jelentette. Az ut�np�tl�si vonalak v�gletes megny�l�sa mellett ebben szerepet j�tszottak a kor�n bek�sz�nt�tt �szi es�z�sek, melyek szinte j�rhatatlann� tett�k az utakat, majd a kem�ny orosz t�l is. Viszonylag r�vid hadm�veleti sz�net ut�n a szovjet vez�rkar 1942 tavasz�n a nyugati �s a d�li ir�nyban egyszerre pr�b�lta fel�j�tani az offenz�v�t. A szovjet p�nc�losok �tt�rt�k a n�met v�d��ll�sokat, �s t�bb mint 100 kilom�tert nyomultak el�re d�li ir�nyban. Itt azonban megindult a n�met ellent�mad�s. A n�metek nagy ny�ri t�mad�sa – elt�r�en az el�z� �vit�l – m�r nem h�rom, hanem csak egy hadm�veleti ir�nyban indult meg. Mik�zben D�l-Oroszorsz�gban fell�ngoltak a harcok, a front k�z�ps� �s �szaki szakasza alig mozdult.

A n�metek a Szovjetuni� elleni hadj�ratot n�h�ny h�naposra tervezt�k, de nem sz�moltak a hatalmas t�vols�gokkal, a kimer�thetetlen szovjet embertartal�kokkal �s Szt�lin „felperzselt f�ld” taktik�j�val, azzal, hogy a lakoss�g minden haszn�lhat� dolgot elpuszt�tott, vagy a h�torsz�gba sz�ll�tott, miel�tt a megsz�ll�k oda�rtek volna. Az orosz hadsz�nt�ren 1942 v�g�n �rkezett el a fordul�pont. A n�metek Szt�lingr�d elfoglal�s�ra k�sz�ltek. A szovjet hadvezet�s csapat�sszevon�sokat hajtott v�gre, majd 1942. novemberben ellent�mad�sba ment �t. 22 n�met hadoszt�lyt ker�tettek be. A n�metek 1943. febru�rban Szt�lingr�dn�l megadt�k magukat. Az oroszok j�liusban Kurszkn�l a t�rt�nelem legnagyobb p�nc�los �tk�zet�ben �jabb veres�get m�rtek a n�metekre. A kurszki gy�zelem ut�n a rendelkez�sre �ll� hadm�veleti tartal�kok bevet�s�vel a szovjetek mind a kisz�gell�st�l d�lre, mind att�l �szakra �ltal�nos offenz�v�ba mentek �t. A szovjet hadsereg augusztusban visszafoglalta Harkovot, szeptember k�zep�n el�rte a Dnyepert �s t�bb helyen �t is kelt rajta. A V�r�s Hadsereg 1944-ben befejezte a szovjet f�ld felszabad�t�s�t.

  Az angliai csata 

D-NAP, 1944. J�nius 6

 64 �ve volt...

A  D-NAP

A normandiai partrasz�ll�s megfelel� id�z�t�se l�tfontoss�g� volt. A dag�lyt, az id�j�r�st, a holdf�nyt mind-mind sz�m�t�sba kellett venni, J�nius elej�re minden k�szen �llt, de az �vszakhoz k�pest ritka viharok d�h�ngtek a Csatorn�n. A meteorol�gusok j�nius 5-re �s 6-ra enyh�l�st j�soltak. Mivel csapatai m�r behaj�ztak, Eisenhower nem v�rhatott tov�bb.

A rohamcs�nakokba zs�folt katon�k sz�m�ra az inv�zi� kezdet�t a tengeri betegs�g, a hideg v�zpermet �s a sz�vets�ges hadihaj�k ,s bomb�z�k t�z�nek zaja jelentette. A siker szempontj�b�l d�nt� jelent�s�g� volt a t�mad� csapatok l�gi fedezet�t biztos�t� l�gier� bevet�se. Reggel f�l h�tkor az els� egys�gek partrasz�lltak a gyeng�n v�dett Utah szakaszon. Mire bek�sz�nt�tt az �jszaka, 23 ezer katona �rt itt partot, mind�ssze 200 f�s vesztes�g �r�n. A helyzet az Omaha-parton l�nyegesen nehezebb volt. A rohamcs�nanokat r�gt�n a t�mad�s elej�n er�s t�z�rs�gi �s g�ppuska �rte.

K�r�lbel�l ezer amerikai esett el az Omaha-szektorban: a nap legsz�rny�bb v�rf�rd�je volt ez. A keletebbre t�mad� brit �s kanadai er�k v�ltakoz� szerencs�vel j�rtak. A partrasz�ll�s sz�mukra k�nnyebben ment , �m heves n�met ellen�ll�ssal tal�koztak, mihelyt megkezdt�k az el�renyomul�st sz�razf�ld belseje fel�. Est�re 150 ezer sz�vets�ges katona �rt partot. A vesztes�g ahhoz k�pest enyhe volt: �sszesen 2500-an veszett�k �let�ket.

Hitler akkor �rtes�lt a sz�vets�ges partrasz�ll�sr�l, amikor m�g d�l k�r�l fel�bredt. Nagyon meg�r�lt: "M�g Angli�ban �llom�soztak, nem �rhett�k el �ket. Most v�gre ott vannak ,ahol lecsaphatunk r�juk."  T�bornokai azonban nem �rtettek egyet abban, mit kellene most tenni�k. Von Rundstedt t�bornagy, a nyugati n�met er�k f�paracsnoka megv�rta volna, m�g a sz�vets�gesek nagyobb er�ket sz�ll�tanak parta, s azt�n nagy er�kkel t�madott volna. Ilyen m�don rem�nyei szerint, komolyabb vesztes�geket okozhatna. Helyettese Erwin Rommel minn�l el�bb t�mad�st akart ind�tani, hogy a sz�vets�geseket a parton elpuszt�thassa.

�m a n�metek tov�bbra is meg voltak gy�z�dve arr�l, hogy a f� t�mad�s Calais-n�l k�vetkezik majd be, ez�rt visszatartott�k er�ss�t�seiket. A sz�vets�gesek uralt�k a l�gteret, megsemmis�tve normandia fel� tart� n�met csapatokat. J�nius v�g�re Eisenhower m�r 850 ezer katon�t �s 150 ezer j�rm�vet tudhatott az eur�pai sz�razf�ld�n. Kock�zatos v�llalkoz�s sikerrel j�rt. Most m�r semmi k�ts�g nem volt afel�l, hogy N�metorsz�g elveszti a h�bor�t. Az egyetlen k�rd�s az volt meddig tart m�g a v�ront�s...

  A magyar sz�rmaz�s� amerikai frontf�nyk�p�sz, Robert Capa felv�tele az Omaha-part�l, az itt k�sz�lt fot�sorozat tette h�ress�.

Hitler n�metorsz�ga 1933-t�l 39-ig

N�metorsz�g elvesz�tette a h�bor�t, s gazdas�ga romokban hevert. A vil�gm�ret� gazdas�gi v�ls�g tov�bbi neh�zs�geket okozott az am�gy is munkan�lk�lis�gt�l �s �vtizedes infl�ci�t�l sujtott orsz�gnak.
Adolf Hitler, kor�bban katona �s bukott m�v�sz, egy�rtelm� megold�s�t k�n�lta a n�meteknek: ha r� �s a fajgy�l�l�, sz�ls�jobboldali p�rtj�ra szavaznak, ism�t naggy� teszik az orsz�got �s elpuszt�tj�k azokat akik N�metorsz�g szerencs�tlens�g��rt okolhat�k vagyis a zsid�kat �s a kommunist�kat. 1933-ban ker�lt hatalomra, s azonnal elind�totta azt a folyamatot ,mely a vil�got h�bor�ba sodorta �s saj�t orsz�g�t romba d�nt�tte.


N�ci propaganda

Miut�n megszerezt�k a hatalmat, a n�cik saj�t eltorzult ideol�gi�juknak megfelel�en �t akart�k form�lni az orsz�got. A r�di�, a mozik �s az �js�gok v�gtelen mennyis�gben �rasztott�k magukb�l a n�ci propagand�t. T�meggy�l�seket �s f�klyaf�nyes felvonul�sokat tartottak, hogy felh�v�suk mindenkihez eljusson . H�rom f� pontban foglalt�k �ssze progjamjukatm melyet Hitler
politikai testamentum�ban, a Mein Kampf-ban is kifejtett.

•   A zsid�k az emberis�g ellens�gei, �s el kell �ket puszt�tani.

•   A kommunizmust szint�gy el kell t�r�lni.

•   Az �rja fajnak ( a tiszta n�met v�r�eknek, sz�val a k�k szem� , sz�ke haj� n�metek voltak az �rj�k) kell Hitler vezet�se alatt leig�znia a keleti szl�v n�peket.

          
Vissza a munk�hoz

N�metorsz�g munkan�lk�lis�g probl�m�j�t a n�cik nagyra t�r� k�z�p�tkez�sekkel oldott�k meg. Hatalmas �nkorm�nyzati �p�leteket �s aut�p�ly�kat �p�tettek. Az iparban a n�ket f�rfiakkal helyetes�tett�k. �j munkalehet�s�gek ad�dtak a fegyver gy�rakban �s a fegyveres er�kn�l. 1939-re N�metorsz�g vir�gz� �s f�lelmetesen er�s hadsereggel rendelkez� �llamm� lett.

Fajgy�l�let

A n�ci politika k�z�ppontj�ban a zsid�k ir�nti gy�l�let �llt. Mihelyt a n�cik hatalomra ker�ltek, a zsid�k t�bb� nem kaphattak �ll�st a korm�nyzatokban �s az egyetemeken. T�mad�sok �rt�k a zsid� boltokat, az utc�kon pedig nyilv�nos megal�z�soknak voltak kit�ve. K�z�l�k nagyon sokan elhagyt�k az orsz�got. Voltak ,akik ezt nem engedhett�k meg maguknak ,�k csak rem�nykedtek, hogy a dolgok jobbra fordulnak. Ki�lt�saik igencsak siv�rak voltak. A n�cik a n�meteket a szl�vok, a cig�nyok �s a feket�k ir�nti megvet�sre is �szt�n�zt�k, akiket "untermensch"-nek ,vagyis alacsonyabb rend�nek neveztek.

A fiatals�g elcs�b�t�sa

Er�teljes antiszemitizmusok mellett a n�cik egyik legs�t�tebb tette tal�n az volt, ahogy megpr�b�lt�k megfert�zni a n�met gyerekeket gondolkoz�s�t. A n�ci tan�rok, f�leg a fajv�delmet, az iskolai tananyag r�sz�t k�pezt�k. A Hitler Jugend nev� mozgalomhoz fiatal fi�k t�megei csatlakoztak, akiket katonai ismeretekre oktattak. A fiatal l�nyok a N�met Hajadonok Lig�j�ba l�ptek be, ahol arra cs�b�tott�k �ket, hogy legf�bb szerep�k ebben az �letben az, hogy fi�kat sz�ljenek Hitler sereg�be.

Egy k�rd�s a n�ci korszak egyik matematikai feladatgy�jtem�ny�b�l: " Egy bomb�z� 12 tucat bomb�t sz�ll�t. A bomb�k egyenk�nt 10 kil�grammot nyomnak. A g�p Vars� ,a nemzeti zsid�s�g sz�ve fel� tart �s bomb�zza azt. Felsz�ll�skor a bombakorm�nyt �s az 1500 kil�grammnyi �zemanyagot is sz�m�t�sba v�ve a g�p 8 tonn�t nyom. Mikor visszat�r a bevet�sr�l, 230 kil�grammnyi �zemanyaga van m�g. Milyen s�lyos a rep�l�g�p �res �llapotban?"

A nemzeti szocialista �llam sokkal hat�konyabbnak bizonyult, mint a porosz �llam a junkersek orsz�ga.
	Term�szetesen ennek a hat�konys�gnak nagyon nagy �ra volt, a szabads�g. Minden tilos volt, ami vesz�lyeztette az �llamhatalmat, s�t az is, ami nem szolg�lta el�g hat�konyan a Birodalom �rdekeit.
	Azt azonban nem lehet mondani, hogy a n�ci rendszer nem tett meg mindent polg�rai j�l�t�rt. A n�ci �s a fasiszta ideol�gia is azt a c�lt t�zte ki, hogy a polg�rait boldogg� �s el�gedett� tegye, ha kell a polg�rai akarata ellen�re is, �s aki nagyon nem akart boldog lenni, vagy eleve mostoha polg�r volt, az r�vid �ton megtanulhatta, hogy a munka mennyire szabadd� tesz. A Birodalom nem igen n�zte el a hib�kat, persze f�leg az als�bb szinteken, legyen az front vagy h�torsz�g, szigor� rend �s fegyelem uralkodott �s persze f�lelem is. Kezdetben persze ezt a f�lelmet a lakoss�g t�lnyom� t�bbs�ge - a n�ci p�rt h�vei nem �rezt�k, de a h�bor� kezdet�re m�r ez a f�lelem �ltal�noss� lett.
	Ebben a l�gk�rben a Franciaorsz�gi hadj�rat megindul�sa �s gyors sikerei hat�s�ra fell�legeztek az emberek. L�m-l�m, a F�hrernek m�gis igaza volt, �rdemes volt fegyelmezetten �lni�k, mert hamarosan elj�n m�r a v�rva v�rt kor, mikor n�met n�p v�gre elfoglalhatja az �t megillet� helyet a vil�g n�pei k�z�tt. Term�szetesen a n�metek t�bbs�g�nek, n�h�ny eszementet kiv�ve meg sem fordult a fej�ben a vil�gh�d�t�s, hogy a szigor� rend �r�kk� tartson. �gy tekintett�k a h�bor�ra kialakult rendszert, mint sz�ks�ges rosszat, �s abban a rem�nyben v�llalt�k a n�lk�l�z�seket, hogy nem fog �r�kk� tartani.Ez persze �gy is lett. Ne v�gjunk azonban az esem�nyek el�be.
	Hitler a h�bor� ebben a szakasz�ban is hajland� lett volna a b�kek�t�sre. Gy�ztes volt, ak�r arra is k�sz volt, hogy visszaadja a f�ggetlens�get Lengyelorsz�gnak, ha az v�llalja, hogy egy k�s�bbi keleti hadj�ratban n�metek oldal�n harcol Szt�lin ellen. Gazdas�gi befoly�s�t a lengyelekre, ha �v� marad a korridor �s Danzig, mindenk�ppen meg tudta volna �rizni, �s biztons�gi helyzete is meger�s�d�tt volna, Szt�lin l�p�sr�l l�p�sre, a Szt�lin �ltal leig�zott n�pek seg�ts�g�vel legy�zhet� lett volna. Franci�kt�l csak Elsz�sz-Lotharingi�t akarta visszavenni, �s kereskedelmi el�jogokat a francia gyarmatokon, illetve a N�metorsz�gt�l elvett gyarmatokat akarta visszakapni. Ezek az ig�nyek nem rengett�k volna meg alapj�ban a vil�got, �s tulajdonk�ppen N�metorsz�g kereskedelmi �s gazdas�gi poz�ci�j�nak meger�s�d�s�t, Eur�pa vezet� hatalm�v� v�l�s�t el is �rte - a h�bor� ut�n.
	V�g�l a Szovjetuni�t a legy�z�tt, leig�zott n�pek d�nt�tt�k romba, csak sokkal k�s�bb sokkal t�bb szenved�s �r�n. Hitler sz�m�ra preszt�zsk�rd�s is volt Franciaorsz�g legy�z�se, mert ebben l�tta annak a bizony�t�k�t, hogy a zsid�kat kirekeszt�, �ld�z� n�ci rend magasabb rend�, mint a zsid�kat emancip�l� porosz rendszer. N�zz�k id�rendben a t�rt�n�seket.
	El�zm�nyek
	1. 1936. december 10. a konzervativok, (Churchill p�rtja) nyom�s�ra lemond VIII Edward angol kir�ly, aki a nemzeti szocialista eszm�kkel rokonszenvezett. A n�metek az angolokat �s franci�kat is germ�n n�pnek tekintett�k, �s Hitler p�ngerm�n elk�pzel�seiben fontos szerpet kaptak az angolok �s a franci�k is. A lengyeleket �s a szl�vokat azonban megvetette, pedig k�zeli rokonai a n�meteknek �k is.   VIII. Edvard �s feles�ge (Wallis Simpson) �s a F�hrer
	A furcsa h�bor� 2. 1939. szeptember 1. Lengyelorsz�g megt�mad�sa. 3. 1939. szeptember 3. Angol-Francia had�zenet a furcsa h�bor� kezdete. 4. 1939. szeptember 9. A sz�vets�gesek tan�cskoz�s�n Gamelin t�bornok a Francia hadsereg f�parancsnoka kijelenti, hogy a v�rakoz�s a sz�vets�gesek �rdekeit szolg�lja. N�zet�t osztja Daladier �s Chamberlain is. A lengyel hadsereg k�zben elv�rzik, hi�ba v�rnak nyugati seg�ts�gre. Hitlernek lehet�s�ge van �tdobni �s meger�s�teni a csapatait. De Gaul �s Guderi�n v�lem�nye - katasztrof�lis ostobas�g. A h�tt�rben az �ll, hogy b�r m�g a n�metek sem teljesen felk�sz�ltek, de az angolok �s a franci�k egy�ltal�n nem k�sz�ltek fel a h�bor�ra. Er�s flott�juk van, blok�d al� tudj�k venni a n�meteket, er�s a Maginot vonal is, de hadsereg�k kik�pzetts�ge, �s f�leg a l�gier� nem vetekszik a n�mettel. Terveik szerint N�metorsz�got ki�heztet�ssel pr�b�lj�k t�rdre k�nyszer�teni. Ebben az id�szakban a n�metek tudnak nyersanyagot venni az oroszokt�l, nincs olyan �get� sz�ks�g�k a tengeren t�li sz�ll�t�sokra. Maginot vonal alag�tjai
	5. Szeptember 27-.�n a lengyelek kapitul�lnak a korm�ny Rom�ni�n �t P�rizsba menek�l. 6. Szeptember 28.- L�trej�n a n�met-szovjet bar�ti �s hat�r egyezm�ny. Lit�nia orosz befoly�s al� ker�l. 7. Okt�ber 5.: Szovjet-lett egyezm�ny. Szt�lin r�teszi v�res mancs�t a balti �llamokra. 8. Okt�ber 6. Miut�n m�r l�that�, hogy Szt�lin fel�li fenyeget�s vesz�lyezteti eg�sz Eur�p�t, Hitler b�k�t aj�nl a nyugati nagyhatalmaknak. Nem v�gleges�t m�g semmit, de aj�nlat�t elutas�tj�k. Erre v�laszul: 9. Okt�ber 8. A III. Birodalom �ltal elfoglalt ter�letek iparilag fejlettebb r�szeit a N�metorsz�ghoz csatolt�k. 10. Okt�ber 12.. : A Lengyel f�korm�nyz�s�g fel�ll�t�sa.
	11. 1939. november�ben a n�met csapatokat nyugatra dobj�k �t. Az angolok �s franci�k m�g mindig v�rnak, esz�k �g�ban sincs t�madni. Terv�k szerint csak akkor l�pnek, ha a n�metek megs�rten�k valamelyik benelux �llam szuverenit�s�t. Ekkor a sz�vets�ges er�k Belgiumon �t lend�ln�nek t�mad�sba, az Ardenek m�g�l kivonulva. (Remek terv! - Ott fognak a n�metek �tt�rni!)
	12. November 3. az USA m�dos�tja a semlegess�gi t�rv�nyt. Fegyvert adhatnak el k�zp�nz�rt a hadvisel� feleknek. (Cash and Carry). Nyilv�nval�an k�pmutat� a d�nt�s, a n�meteknek re�lis es�ly�k sincs arra, hogy ut�np�tl�st v�s�rolhassanak az angol flotta �ltal ellen�rz�tt �ce�non �t. M�gis megteszik egy �rusz�ll�t� tengeralattj�r� k�t ki New Yorkban. Term�szetesen ez csak mint rendkiv�li teljes�tm�ny �rt�kelhet�. A n�metek pr�b�lkoznak l�ghaj�kkal is �sszek�ttet�st teremtsenek az USA val ehhez h�lium kellene, amit nem ad el nekik az USA, a hidrog�nes Zeppelin pedig mer�nylet �ldozta lett. B�r a k�zv�lem�ny ig�nye a semlegess�g lenne, az USA nem semleges. Tengeralattj�r� visszat�r egy norv�g kik�t�be
	13. November 8. Sikertelen mer�nylet k�s�rlet Adolf Hitler ellen, egy m�ncheni s�rpinc�ben. 14. November 30.-�n szovjetuni� megt�madja Finnorsz�got. 15. December 8. Az Egyes�lt �llamok tiltakozik a III. Birodalom elleni gazdas�gi blok�d ellen. Term�szetesen a tiltakoz�s nem igaz�n komoly. 16. December 14.-�n Szovjetuni�t kiz�rj�k a N�psz�vets�gb�l.
	17. December 16. N�metorsz�gban kommunista r�di�m�sort sug�roznak az angolok �s franci�k fel�. Ez tal�n az eg�sz h�bor� legk�l�n�sebb t�rt�n�se, vil�gosan mutatja, hogy mire vezetett az oroszokkal k�t�tt k�nyszer� sz�vets�ge Hitlernek.
	18. December 17. Az Admiral Graf Spee n�met neh�zcirk�l� els�llyeszt�se Montevideo kik�t�j�n�l, a La Plata-�b�lben. A haj� parancsnoka Hans Langsdorff kapit�ny utas�tott a 12 ezer tonn�s hadihaj� els�llyeszt�s�re, miut�n egy h�rom angol cirk�l�b�l �ll� Harwood parancsnok vezette k�l�n�tm�ny t�madt r�. A Graf Spree els�llyesztette 8400 tonn�s Exetert, �s sulyos k�rokat okozott a 7000 tonn�s Achillesnek �s Ajaxnak. Ha a n�met kapit�ny folytatja a harcot, az � haj�ja is �s a k�t angol haj� is els�llyed. Ink�bb megmentette haj�j�nak 1100 f�s szem�lyzet�t, amely egy argentin intern�l�t�borban v�rhatta ki a m�sodik vil�gh�bor� v�g�t.. Admiral Graf Spree a Levensauer h�d alatt Kielben
	19. 1940. janu�r 8.-�n Soumosalamin�l �gy elveri a finnek az oroszokat mint a r�p�t. 20. 1940 m�rcius 3.-�n a szovjet hadsereg Viborgn�l nagyar�ny� t�mad�st ind�t a finn hadsereg ellen. M�rcius 8.-�n megkezd�dnek a b�ket�mad�sok, 12.-�n finnek 50 000 km2 ter�let �tenged�s�re k�nyszer�lnek. ( F�l csonka Magyarorsz�gnyi ter�letet ny�l le a j�s�gos szovjet.) 21. 1940. �prilis 9. N�metek megel�z� t�mad�sa D�nia �s Norv�gia megsz�ll�s�ra. 22. 1940. �prilis 14.-19 Elk�sett angol intervenci� Norv�gi�ban.
	A fenti esem�nysor a blitzkrieg k�zvetlen el�zm�nye. N�metorsz�g ereje ekkor m�g nem kiugr�, s�t az angolok franci�k vannak t�ler�ben, de a n�met tisztikar �s a katon�k sokkal jobbak mint az ellenfeleik, �s egy�ltal�n nem fanatikus �r�ltek, mint aminek be�ll�tj�k �ket.
	A vill�mh�bor�
	Eben Emael er�dje 23. 1940. m�jus 10.-�n megindul nyugaton a n�met t�mad�s. Hitler t�relme v�get �rt. A k�t f� c�lpont Hollandi�ban Rotterdam �s H�ga, valamint Belgiumban Eben Emael er�dje. Ett�l a pillanatt�l kezdve az id�, amely kor�bban �llni l�tszott hihetetlen�l felgyorsult. M�jus 10.�n hajnalban a l�gier� csapott le, H�g�ra �s Rotterdamra. Nemcsak bomb�z�k, hanem ejt�erny�s�k, akiknek a feladata a hidak biztos�t�sa volt, illetve a H�g�ban ledobottak� a korm�nytagok �s a kir�lyn� elfog�sa volt. Ez nem siker�lt, Wilhelmina kir�lyn�nek siker�lt elmenek�lnie Londonba. Ez azt is jelentette, hogy a Holland gyarmatok - az angolok sz�vets�gesei maradtak. A Belgium elleni t�mad�s egy l�tv�nyos akci�val kezd�d�tt Eben Emael er�dje elfoglal�s�val. Az er�d�t 1200 katona v�dte p�nc�lt�r� �gy�kkal �s neh�zt�z�rs�ggel melynek a feladata lett volna a hidak lerombol�sa. Az er�d megt�mad�sa tankokkal is neh�z feladat lett volna, l�gelh�r�t�sa is er�s volt, egy valami ellen azonban nem el�g er�s. Ejt�erny�s�k elleni v�delme. 78 ejt�erny�s sz�llt le a tetej�re, felrobbantott�k a l�gv�delmi �gyukat, majd a tet�r�l addig sakkban tartott�k az er�d katon�it, am�g meg nem �rkeztek a sz�razf�ldi alakulatok. Witzig hadnagy Eben Emaeln�l
	24. M�jus 11.�n hajnalban a n�metek elfoglalt�k Maastrichtot, biztos�tott�k az �tkel�st a Maas foly�n. A n�metek k�t p�nc�los hadoszt�lya Hoeppner t�bornok vezet�s�vel el�ret�rt �s a belg�k visszavonultak a fel�j�k tart� francia �s brit csapatok fel�. Ez katonailag a legszerencs�tlenebb helyzet. Nagyon nehezen �llt fel a v�delem, �s a francia �s az angol exped�ci�s hadsereg tartani akarta mag�t az eredeti tervhez. A n�metek Fedor von Bock t�bornok vezette B hadseregcsoportja tulajdonk�ppen csak a csal�tek szerep�t t�lt�tte be. Guderi�n Rommel Ha az angol �s francia csapatok nem j�nnek Belgiumba, akkor sim�n leg�zolj�k a belg�kat is �s a hollandokat is. Ha ezzel szemben a legmozg�konyabb �s leger�sebb csapatok be�llnak v�dekezni a Dyle terv szerint, akkor a sorsukat megpecs�teli az A hadseregcsoport Gerd von Rundstedt t�bornok hadserege, amelyik t�mad� �k�t Guderi�n p�nc�losai t�bbek k�z�tt Rommel t�bornok 7. p�nc�loshadoszt�lya vezetett - A Szellemhadoszt�ly.
	�tkel�s az Ardeneken A Franci�k is �s a belg�k is meg voltak gy�z�dve arr�l, hogy g�pes�tett alakulatok nem tudnak �tkelni az Ardenek sz�k hegyi �tjain, ez�rt ide a leggyeng�bb er�iket - lovashadoszt�lyt vez�nyeltek. A n�met t�mad�s megkezd�se el�tt itt v�rakozott a Belgium �s Hollandia felment�s�re sz�nt angol francia er�. Ezek a csaptok m�jus 15.-�re ker�ltek szorongatott helyzetbe a B n�met hadseregcsoport �ltal. Visszavonul�suk azonban nem volt lehets�ges, mert az A hadseregcsoport szint�n m�jus 10.-�n megind�tott t�mad�sa �tt�rt az Ardeneken. A franci�k az Ardeneken val� n�met �tt�r�s ut�n be�lltak v�dekezni tartal�k er�ikkel Sedant�l d�lre. Guderi�n p�nc�losai �s az A hadseregcsoportnak esze �g�ban sem volt d�lfel� t�madni, m�jus 13-�n visszaverve a francia ellent�mad�si k�s�rletet megindultak Guderi�n p�nc�losai nyugatnak, Dunkerque fel�.
	25. M�jus 15. Hollandia leteszi a fegyvert. 26. M�jus 20.�ra a n�met csapatok el�rik a Somme foly�t siker�lt kett� v�gniuk a sz�vets�ges csapatokat. 27. M�jus 27.-�n Dunkerque kik�t�j�b�l evaku�lj�k a sz�vets�ges csapatokat. Hitler szem�lyes parancsa �ll�tja meg Guderi�nt �s a sereg el�tt halad� Rommelt. A gesztus c�lja, nem akarja megsemmis�teni az angol exped�ci�s hadsereget Hitler.
	28. M�jus 28.-�n a belga kir�ly, III.Lip�t al��rja a kapitul�ci�t. 29. J�nius 5.-�n a n�met csapatok a Somme �s Aisne foly�k ment�n �tt�rik a frontot. 30. J�nius 7. sz�vets�ges terrorbomb�z�s Berlin ellen. 31. J�nius 10. Olaszorsz�g hadat �zen Angli�nak �s Franciaorsz�gnak-